Éjszakai rutin volt, semmi extra. A férjem felkelt, megszomjazott, eltipegett a fürdőbe, és ivott a csapból.
A konyháig már nem ment le. Eleinte mosolyogtam rajta.
Hónapok után viszont elkezdett zavarni ez a szokás.
Nem ment ki a fejemből, hogy a fürdőszobai víz nem ugyanaz, mint a konyhai, főleg nem a szűrőn átfolyt, hideg víz. Ő csak legyintett: víz az víz. Egy éjjel viszont győzött a kíváncsiság, egy kevés aggodalommal fűszerezve. Elhatároztam, hogy kiderítem, kinek van igaza.
Amit megtudtam, kinyitotta a szemem. A két csap ugyanabból a hálózatból kapja a vizet, mégis számít, hogyan futnak a vezetékek.
