A távolság, amivel megtanultunk együtt élni
Egy csend, ami idővel nőtt
A bátyám és köztem lévő távolság nem egy drámai szakításból született.
Lassan nőtt.
Évekig tartó csendes erózió – apró, megoldatlan pillanatok, kimondatlan szavak –, mígnem három év telt el egy olyan csendben, amivel mindketten megtanultunk együtt élni.
Azt mondtam magamnak, hogy a távolságtartás szükséges.
Hogy a kapcsolatok megszakítása egyfajta védelem.
Egy módja annak, hogy tisztán tartsam az elmémet és rendben tartsam az életemet.
