2. Jót tesznek, de csak a reflektorfényért
Vannak, akik minden apró jócselekedetet felhangosítanak. Mesélnek róla, posztolják, hangsúlyozzák, és gondosan ügyelnek rá, hogy minél többen tudjanak róla. A kedvességük inkább előadás, mint természetes viselkedés.
Az ilyen ember számára a jó cselekedet egy eszköz, hogy „példamutatónak” tűnjön. A valódi kedvesség csendesebb, egyszerűbb, nincs szüksége közönségre. Ha valaki túl tökéletesnek, túl kimértnek, túl megjátszottnak hat, érdemes óvatosan figyelni.
3. A kedvességük álarc, nem valódi jellem
Elsőre sokszor lenyűgözőek. Figyelmesek, empatikusnak tűnnek, szinte hibátlannak látszanak. Idővel azonban feltűnik, hogy minden mozdulatuk számított. Olyan, mintha folyamatosan figyelnék magukat, hogyan hatnak másokra.