Az agyad úgy van programozva, hogy felismerje az arcokat. Olyan jó benne, hogy ott is megtalálja az arcokat, ahol nincsenek – felhőkben, fakéregben, a Hold krátereiben.
A képeslapot alkotó művész ezt a tendenciát kihasználva festett egy olyan tájképet, amely arcként is értelmezhető, a jelenet természetes formáit felhasználva szemek, orr és száj sugallására.
Ha egyszer meglátod az arcot, nem tudod eltüntetni. De amíg nem látod, láthatatlan.
